Barion Pixel
katica vetőmagtól az asztalig
Receptek

Így készül: vetőmagtól az asztalig

A mai modern és fiatalos lendületű termelőket sok olyan tulajdonság jellemzi, ami a régi korok képviselőit még annyira nem. A vetőmagtól az asztalig egy felelősségteljes folyamat részei vagyunk, így nem csak az az érdekes, ami a tányérra kerül, hanem az is, hogy hogyan. A #miteszikanép és #őszinteélelmiszer sorozatunk következő része.

Ez a sorozatunk azért fontos, mert manapság rengeteg tévhit kering a világban mind az egészséges élelmiszerekről, mind a mezőgazdaságról. Az élelmiszereket ha levesszük a boltok polcairól, megfordítjuk és elkezdjük olvasgatni a hátoldalon az összetevőket, szinte ki kell szótárazni. Ez egy nagyon rossz irány. És akkor még nem is beszéltünk magáról a folyamatról, ahogyan a vetőmagtól az asztalig eljut az alapanyag, majd a termék. Ökológiai lábnyomok sokasága ez az út és nagyon nem mindegy, milyen világot hagyunk az eljövendő generációra.

A vetőmagról

Aki látott már előre csomagolt, un. fémzárolt vetőmagot, akkor az az is látta, hogy a természetestől eltérő színekben pompázik. A legutóbb ilyen kezünkbe kerülő görögdinnye vetőmag metálzöld volt. Borzalom. Ezt nevezik egyrészt csávázásnak, amikor egy vegyszeres bevonatot kap a mag, másfelől azt is jelzi, melyik évben szedett magról van szó. Ezzel a nemesítők, a nagy gyártók védik a feneküket, hogy hamarabb lefüleljék azokat, akik visszaszedett magokkal dolgoznak.

Ökológiai értelemben már ez egy abszurd dolog, mert aki ismeri a tájfajták és tájszelekciók fogalmát, akkor az azt is tudja, hogy a tájszelektált fajtákat sokkal könnyebb megtermelni adott régióban, talajon, klímán. Ergo kevesebb vegyszerre lenne szükség, kevesebb műtrágyára.

Vízpazarló gazdálkodás és a klímaváltozás

Eltekintve a tehénpukitól és az újszellemű szemléletektől, hogy az állattartás a fő okozója a világ pusztulásának, érdemes lenne kicsit górcső alá vetni a növénytermesztést is. A növénytermesztésben rengeteg olyan kultúra van, mely rendkívül vízpazarló. Minél lédúsabb egy gyümölcs vagy zöldség, annál több vízre van szüksége, ha röviden akarnánk megfogalmazni. Többezer liter víz kell egy nagy termőképességű paprikaültetvény fenntartásához.

Az olyan gyenge talajokról meg ne is beszéljünk, mint ami nálunk van: futóhomok egy volt homokbánya határában. A klímaváltozás egyik nagy nehézsége vagy problémája a folyamatosan csökkenő csapadék mennyisége országszerte és a hihetetlen nagy légköri aszály. Miután a fákat is sorra vágják ki, épülnek a lebetonozott közterek, de még a magánemberek is műfüvet telepítenek, mert azt könnyebb fenntartani, talán nincs is min meglepődni. De mi a helyzet mezőgazdasági oldalon?

Az olyan monokultúrákban (pl. csak paprika van hektárszám), ahol a sorközök is rendre meztelenek, nincs takarónövényzet, a talaj képes akár 75-80 C fokosra is felmelegedni. Ebben sem a víz nem tud megmaradni, kipárolog, de még az élőlények is elpusztulnak. A talajforgatásnál ráadásul a nem fénykedvelő mikroszervezetek is elpusztulnak és a fénykedvelők lekerülnek a talajba. Mit is várunk akkor?

A no-till technológiák pont ezért érdekesek. Mi magunk is így termelünk többek között, így egy gyenge homoktalajból már mérhető humusztartalmú talajt tudtunk készíteni. De miért is jó ez? Egyrészt a helyi mikroklímát támogatja jó irányban. Másfelől gazdagítja az élő szervezeteket és egészségesebb talajt eredményez. Másfelől egy egészséges talajon a növények is egészségesebbek lesznek. Felszaporodhatnak a természetes kártevők is, ha a növényvédelem is ésszerűen működik.

Magaságyások gazdaságunkban

Még a permakultúra sem működik mindenhol, ahogy nálunk sem tudott teljes mértékben minden területünkön. Így a magaságyások, mégpedig az önöntözős magaságyások felé vettük évekkel ezelőtt az irányt. Ez nemcsak a véletlen leeső csapadékot menti meg és tárolja be, de ha öntözni kell is egy rendkívül víztakarékos megoldás.

Eper (szamóca) magaságyásban

Ezzel a technológiával idén már gyökérzöldségeket is termeltünk és sokkal egészségesebb sárgarépák, zellerek, céklák születtek végeredményben, mint eddig szabadföldön bármikor. Szóval még egy ilyen sivatagban is van remény arra, hogy a termelésnél a felelősség és a vetőmagtól az asztalig jutás ökológiai értelemben is fenntarthatóbb legyen.

Természetesen ez egy fenntarthatóbb termelést is jelent akár tápanyagozás, akár növényvédelmi oldalon. Ráadásul igen sok biológiai megoldást alkalmazunk vegyszerek helyett, ami még egy plusz hozzáadott értéke a folyamatoknak.

Vetőmagtól az asztalig: termésből termék

Onnantól, hogy valami elkezd teremni, magára a feldolgozásra is sok lehetőség van. Ennek egy része a természetes tartósítási eljárások használata, melyet üzemünkben alkalmazunk. Másik módszere, amikor a betárolás helyett szinte azonnal feldolgozzuk és dunsztolással a leggyorsabban igyekszünk megőrizni a természetes ízeket, illatokat, zamatokat és a színeket.

Az állatok szerepe a gazdaságban

Mivel sok támadás éri az állattartást is, érdemes ezt is kicsit rendbe tenni. Egy kisebb gazdaság állattartása sosem lesz összehasonlítható a nagyüzemi tartással, ahol az egy négyzetméterre eső állatlétszám annyira gyalázatosan magas, hogy számunkra az is csoda, hogy emberek ilyen nagyüzemi húst esznek. Sajnos ezek az állatok a legtöbbször betegek, antibiotikumokkal kezelve élik túl azt a pár hét nevelési időt is, mire vágásra kerülnek. Ezzel ellentétben egy kisgazdaságban, ahol az állatnak tisztelete van és megvan a helye a rendszerben, teljesen más még a húsminőség is. Erről lesz később majd szó, egy másik bejegyzésben.

A legtermészetesebb tápanyag-utánpótlási lehetőség az, ha szerves trágyázunk. Erre egyik irány a komposztálás, így évente 40-60 köbméter komposztot készítünk a kertjeinkről lekerülő zöld növényi részekből. Ehhez tevődik hozzá az az értékes állati szerves anyag, ami az ólakból kikerül, legyen az tyúk, nyúl, malac, kacsa, liba. A selejtes növényi részeket, amit már termékbe nem szívesen teszünk bele, de ki sem dobnánk, az mindig az állatok elé kerül takarmányként. Így mindenki jól jár. Nincs kidobott zöldség, az állataink jól laknak, cserébe sok komposzthoz keverhető állati szervestrágyánk lesz. Minden megy vissza a körforgásba.

Talajtakarás és gyepesített sorközök

Sokszor a vetőmagtól az asztalig témában az sem mindegy, hogy milyen maga a környezet. A notill technológia magával hozza azt is, hogy nincs pucéron hagyott talaj sehol a kertben. Gyepesített sorközök még a chilik között is tartják vissza a nedvességet és csökkentik a talajfelszín hőmérsékletét.

Szedjük a chilit a magaságyásokból
Így készül: vetőmagtól az asztalig bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva